E, É

E, É szó jelentése

Az 'E' és 'É' betűk magyar nyelvben használt betűk, melyeknek különböző jelentése és fogalma van. Az 'E' egy magánhangzó, melynek rövid hangja van. Gyakran használjuk szavak kezdőbetűjeként, például az "egy" vagy az "előtt". Az 'É' pedig ugyanazon a hangon ejtendő, mint az 'E', de hosszabb hangú változata. Szintén magánhangzó, és gyakran használjuk hangsúlyozott szótagokban.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A két betű kialakulása a középkorra vezethető vissza, amikor a magyar nyelvben még nem volt írásrendszere. A latin betűkkel való leírás során a hosszabb magánhangzókat jelölendő, az ékezetmentes betüket hosszabban írták le. Így az 'E' és 'É' betűk is kialakultak.

Szófaja és helyesírása

Az 'E' és 'É' betűk mindkettő magánhangzók, így szófajuk is ugyanaz - magánhangzó. Helyesírásuk alapvetően nem okoz gondot, azonban figyelni kell az ékezet pontos helyére és arra, hogy melyik változatot kell használni.

Példamondatok

Példamondatok:

- Ebben a mondatban az 'E' betű több ízben is szerepel.
- Az én nevem Éva, az 'É' pedig hangsúlyozott szótagban szerepel.

Rokonértelmű szavak

Rokonértelmű kifejezések: nincsenek.

Betűrendben közeli szavak

dzsentrifikáció, dzsida, dzsihád, dzsinn, e , E, É, ebbe, ebben, ebből, ebcsont, ebédidő,